www.csaladinet.hu, 2007 november.

Jönnek az anyukák, tolják a babakocsit, karonülő, kengurúban, kendőben megbújó kicsik nevetnek rám, vagy néznek merengve…tekintetük, mint a tó tükre.

Jöttek játszani, énekelni.

Jöttek a Ringatóra.

Sokan vagyunk, kell még székeket behoznom a terembe, hogy a nagymamák, nagypapák, apukák is le tudjanak ülni – titkon nekik örülök a legjobban…mindig beleborzongok, ha egy teljes családot látok együtt énekelni, együtt játszani.

Jöttek ők is, hogy a család legkisebb tagjával együtt legyenek. Ritka alkalom ez, hiszen a legtöbb baba édesanyjával érkezik.

A gyerekeknek szól itt minden hang, minden mozdulat, s a felnőttek mosollyal az arcukon nézik, miként ismerkedik a legifjabb családtag a muzsikával, a hangszerekkel.

A szórólapon ez áll: „Énekes, mondókás, játékos foglalkozás várandós mamáknak, anyukáknak, és három év alatti gyermekeiknek”

Mi történik a Ringatón? Miért van együtt ez a néhány család hétről hétre?

Fiatal édesanyák. Van, aki az első gyermekével várandós, néhány hónap múlva tartja majd csak karjában a gyermekét, de jön a Ringatóra.

Alig ismerik egymást, de talán már szövődnek barátságok közöttük, hiszen a Ringatón együtt énekelnek. Magyar népdalt, svájci altatót, horvát gyerekdalt, tatár népdalt, francia kánont, Kodály műveket dalolnak a gyermekeiknek.

Sok dalocska ismerős az óvodából, iskolából – van, amit itt tanultak meg a Ringató foglalkozásokon. Figyelnek egymásra, hiszen a tempó, a ritmus, a dallam nagy úr, ha nem figyelünk egymásra, nem tud megszületni a harmónia, a szépség.

Segítek nekik… érzem, hamarosan egyedül is menni fog egy-egy dal, sőt, egy-egy kánon is! Fiatal, tiszta női hangok szólnak. Itt-ott bátrabban, máshol kicsit bátortalanabbul. Nem baj…majd két hét múlva ő is bátrabb lesz már!

De szépen szól annak a két apukának a hangja! Szinesítik a hangzást, gazdagítják a mamák énekét!

Körbevesszük a gyerekeket a muzsikával. Nem cd szól, hanem emberi hangok, furulya, gitár, triangulum cseng.

A gyerekek mocorognak, hiába, a rebbenő figyelem változatosságot követel!

Ölbeli játékok következnek: lovagoltatók, arcsimogatók, tenyérsimogatók, csiklandozók, höcögtetők.

Nem sok, de sokszor. Ugyanazt a 3-4 játékot ismételjük, hogy meg tudja jegyezni mindenki. Ismétlünk, hogy a gyerekek észrevegyék: JÉÉÉÉ! Velem játszanak!!!

Legközelebb majd mást mutatok, legyen egyre bővebb az otthoni repertoár…

Együtt játszunk, együtt nevetünk, együtt, együtt, együtt…hol sejtelmesen, ravaszkodva, hol hangosan, bohóckodva.

Merjetek bohóckodni! Ne féljetek a hatástól, a hangotoktól!

Drámaiság, megtisztulás, katarzis…a görögök mindig közösségi élményről beszéltek akkor, amikor a katarzisról elmélkedtek.

A Ringató közösség! Nem is akármilyen…tele energiával, szépséggel, boldogsággal.

Emberi hangok: apró emberkék, fiatal asszonyok, családtagok.

Nincs semmilyen eszközünk, csak mi magunk. A hangunk, a tenyerünk, a tekintetünk. Nincs is másra szükség ebben a félórában.

Döbbent csend születik.

Mi történik ezekkel a pici gyerekekkel, néhány hónapos apróságokkal, akik néma csöndben hallgatják, ahogy a „Fecskék búcsúzóját”, egy vajdasági magyar népi hangutánzó játékot mutatom nekik…a légy zümmögését is hallani lehetne, pedig majd’ húsz három év alatti kicsi gyerek van a teremben. Figyelnek. Elmélyülten, odaadással, őszinte rácsodálkozással. Mi történik bennük?

Milyen semmihez sem hasonlítható érzés belenézni ezekbe a kristálytiszta tekintetekbe! Mennyi mindent tudnak már – vagy még? - a világról!

Mennyi hit, szeretet, csodálat tükröződik bennük!

Eszembe jut József Attila:

„Hiába fürösztöd önmagadban

Csak másban moshatod meg arcodat.

Légy egy fűszálon a pici él

S nagyobb leszel a világ tengelyénél.”

Budapest, 2007. október 21.

Iványiné Hazay Tímea

Ringató foglalkozásvezető

www.gyerekmese.hu

 A Ringató program központi oldala: www.ringato.hu