HAZAY ANNAMÁRIA ÉS HAZAY TÍMEA HONLAPJAKISGYERMEKKORI ZENEI NEVELÉS A SZÜLETÉSTŐL A KODÁLYI ELVEK ALAPJÁN
   
 
 
Hírek, újdonságok arrow Cikkek, olvasnivalók arrow Babapatika októberi száma: Teli tarisznyával  
 
 
Hírek, újdonságok
A Ringatóról
Csicsergő énekes óvoda
Magunkról
Foglalkozások helye, ideje
Áraink
Cikkek, olvasnivalók
Dalok, mondókák
Galéria
Kapcsolat
Partner oldalak
Értesítő - Levelezőlisták
Kárpátifotó




Babapatika októberi száma: Teli tarisznyával Ajánlom a ringatót
2007. október 15. hétfő 16:22
Útravaló nélkül nem illik elengedni a „vendégeket”, így arra gondoltam, hogy ebben a részben teszek a tarisznyába pár játékot, éneket, mondókát, könyvajánlót.

Eljutottunk a Ringatóról szóló cikksorozat utolsó fejezetéhez. Kétség nem fér hozzá: apró morzsákat csipegethettek csak, bár reménykedem, hogy az ízelítő pár családot megérintett.

Úgy érzem, azért a lényegbe beleláthattunk: legnagyobb hangsúlyt kapta a lélekre gyakorolt hatása, érintettük az értelmi fejlődésben megnyilvánuló szerepét, bemutattuk a Ringató foglalkozásokat, melyek már az ország több pontján elérhetők, októberben pedig a gyógyító, integráló lehetőségeit ecseteltem.

Útravaló nélkül nem illik elengedni a „vendégeket”, így arra gondoltam, hogy ebben a részben teszek a tarisznyába pár játékot, éneket, mondókát, könyvajánlót. Valakinek ismerősen fognak csengeni, valakinek teljesen újak lesznek, de biztosan lesz olyan is, aki örül, hogy az elfeledett emlékei felelevenednek. Hangsúlyozom azonban, hogy nem elég az orrunk alatt dörmögni, vagy éppen monotonon elmondani, énekelni (hacsak nem altatunk), hiszen a gyerekeknek ez a színház. Igaz, hogy  interaktív színház, mert a „hallgatóság” aktív résztvevője a játéknak, de hasonló élmény a piciknek, mint mikor mi, ilyen bölcs fejjel beülünk egy előadásra, vagy egy filmre Az első színházi élményt biztosíthatjuk nekik…ha jól csináljuk! Kell ehhez mimika, hangsúlyozás, hangerő, hangszín, tempó, gesztusok, beleélő képesség… mint a színészeknek. A játékokat szemben játsszuk el velük, hiszen nagyon fontos a tekintet, az érzelmek megjelenítése és észrevétele, az érintések, az ölelések. Nincs írott szabálya annak, hogy hogyan kell játszani, improvizálhatunk is a saját fantáziánk szerint, (egy-egy mondóka szinte ihleti a felnőttet, hogy dallammal öltöztesse fel) de arra figyeljünk, hogy a szöveg főszereplője mindig a gyermek. Ő a csóka, a szita, az almafa, a hurka, a lovas… stb..  Az a legfontosabb, hogy szánjunk minden nap egy keveset ezekre a játékokra, higgyék el, hálás pillanatok lesznek. Nagy része Forrai Katalin: Ének a bölcsődében -című könyvében megtalálható.

 

No, lássunk néhány közkedvelt játékot.

 

Öregapám, mikor szántóvető ember volt

Mikor kiért a földjének a végére,

jól megtisztogatta az ekét

És eldobta!

 

 

Hátán fekvő gyermek lábát „bicikliztetjük”, szépen lassan, komótosan, mélyebb hangon, majd amikor a „tisztogatáshoz” érünk egyik kezünkkel összefogjuk a bokáját, megemeljük a lábát mint mikor pelenkázunk és végig simogatjuk comjától a bokájáig. Az „eldobta” szónál az egyik oldalra lendítjük a lábacskáit.

Játsszunk a hangunkkal, legyen íve a játéknak!

 

 

 

Süti, süti pogácsát,

Apjának, anyjának,

Kedves kisbogarának.

 

Közkedvelt szó-mi dal, e két hangon lépeget az első két sor, az utolsó sorban gurulnak le a hangok szépen szó-tól dó-ig.

Szembe helyezkedjünk el a picivel, az egyenletesre érintgessük a mi öklünkkel az ő tenyerét, vagy tapsoltatni is lehet, csak az a fontos, hogy az egyenletest tartsuk. A „kedves kis bogarának” résznél meg kell ölelgetni, szeretgetni.


 

 

Kis hurka, nagy hurka,

Tarisznyámat hadd húzza.

Ha nagyot nem adnak, kicsit is elfogadok.

 

Hasonlóan játsszák, mint a „Süti-sütit”, a dallamíve is nagyon hasonló. Ebben a játékban az egyenletesre magasra emeljük a kezecskéjét majd ismét leengedjük a combjához. Végén a csattanó az ölelés.

 

Borsót főztem, jól megsóztam,

Meg is paprikáztam,

Ábele, bábele, fuss!

 

Ennek a dallama lá-szó-mi hangokból épül fel.

A felnőtt mutatóujja a fakanál, a gyermek tenyere a lábas. Ebben kevergetjük a borsót, imitálva a sózást, paprikázásnál huncutkodva megcsipkedjük, Az „ábelé”-től a tenyerébe tapsolunk. A végén kóstoljuk meg: jó-e? sós-e?

 

 

 

Áspis, kerekes,

Utifüves, leveles,

Bíbola, bíbola,

Pacs, pacs, pacs.

 

 

Gyógyító, varázsló mondókánk. A tenyerébe köröket rajzolunk a mutatóujjunkkal, majd az „utifüves, leveles” résznél egy négylevelű lóherét. A „bíbola” szóval a tenyerünkkel simogatva kihúzzuk a betegséget”, és a végén belepaskolunk a tenyerébe.

Ennél a játéknál nagyon fontos a hangjáték: sejtelmesen kezdjük, mintha valamilyen varázsigét mormolnánk, a mondóka közben fokozódik a hangerő is, picit a tempó is, és a végén a „pacs, pacs, pacs” rész felszabadult, vidám, mintha meggyógyult volna. Ez a játék nagyon jó módja a figyelemelterelésnek, ha valamilyen bánata van a picinek.

 

Így lovagolnak a hölgyek, a hölgyek,

A huszárok így ügetnek, a huszárok így ügetnek,

A parasztok így döcögnek, a parasztok így döcögnek.

 

 

Höcögtető, lovagoltató játék. A „hölgyek” részt „kényeskedve”, a „huszáros” részt katonásan mondjuk, a „parasztos” résznél dülöngéltessük az ölünkben. A végén valamilyen csattanóval zárjuk le, pl.: leesnek a lóról, vagy felemeljük, vagy magunkhoz öleljük.

 

Tente baba, tente, eljött már az este.

Aludj, aludj szép csendesen szemecskédet hunyd le.

Álmodjál rózsáról, rózsa bimbójáról.

Angyaloknak rengő-ringó

Csillaghintójáról.

 

 

Az altató dalok magukban hordozzák a ringatás késztetését. Annyit fűznék csak hozzá, hogy amikor altatókat énekelünk, akkor a képességeinkhez mérten mély hangon énekeljünk, hiszen a magas hang inkább figyelem felhívó, míg a mélyebb, búgó hangnak andalító hatása van. Próbálják ki az apukák is!J

 

Néhány könyvet szeretnék ajánlani, ami nagy segítséget jelenthet.

Forrai: Ének a bölcsődében (1994. EMB Zeneműkiadó Kft.)

Forrai: Ének az óvodában (2004. EMB Zeneműkiadó Kft tizenhatodik kiadás.)

Forrai: Európai gyermekdalok 1-2 (1999.Holnap kiadó)

Forrai : Jár a baba, jár (2003. Holnap kiadó)

Hóc, hóc katona (1997. Móra Ferenc könyvkiadó)

Cinege, cinege, kismadár (Borsai Ilona és Kovács Ágnes összeállítása, 1983. Budapest, RTV-Minerva kiadó,)

Kodály Zoltán: Kis emberek dalai (1962. Budapest, Zeneműkiadó)

Kodály Zoltán: Zene az óvodában (1957. Zeneműkiadó)

Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk (1973. Gondolat kiadó)

Sándor Ildikó: Tücsökringató (2005. Hagyományok háza)

Decker-Voight, Hans-Helmut: Zenével az életbe (2004 Budapest, Medicina könyvkiadó Rt.)

Dr. Raffai Jenő: Megfogantam, tehát vagyok (Útmutató kiadó Budapest, 1999.)

Dr. Hidas György-Dr Raffai- Vollner Judit: Lelki köldökzsinór (Válaszkönyv kiadó 2002.)

Dr. Ranschburg Jenő- Popper Péter-Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások (2000. Saxum kiadó)

A tarisznya persze nem telt meg, de talán valamennyire csillapítja éhségüket.

Énekeljenek, játsszanak sokat gyermekeikkel, addig, amíg csak igénylik és ameddig lehet! Annyira hamar elszaladnak a gyermeki évek, de a törődéssel, a szeretetünkkel megalapozhatjuk a jövőjüket!

www.ringato.hu

Dr. Hajdúné Hazay Annamária

Ringató foglalkozásvezető, fejlesztőpedagógus

 

 

A Ringató központi honlapja: www.ringato.hu
© 2013 MEDNEXUS Kft - designed & powered by Scenic Webdesign